Mély levegő, hosszú lépés, akkor fussunk neki!

 ID-100268010.jpg

 

A legelején szeretném leszögezni, hogy ez a blog nem egy szakértői blog a futásról; sokkal inkább érzéseket, benyomásokat adnék át Nektek, hangulatokat érzékeltetnék, ötleteket, tapasztalatokat (a józan paraszti ész nyomán) szeretnék megosztani Veletek a futásaimon keresztül, legyenek azok hétköznapi edzések, vagy versenyek.

Nem titkolt célom, hogy szeretném a saját példámon keresztül inspirálni azokat a szülőket - elsősorban anyákat, rajtuk keresztül az egész családot - akik már érzik, hogy menni kell, mozogni kell, valamit TENNI kell, mer' ez így nem élet... viszont még hiányzik egy utolsó lökés, fenékbe billentés, hogy kilépjenek a komfortzónájukból.

Nekik fogom elmondani, bizonyítani sokszor, hogy a FUTÁS jó dolog, sőt nagyon jó, amennyiben az általános egészségi állapotunk engedi! A futás kikapcsol, megtisztít, feloldoz, kizökkent, kifáraszt... tudom, erre ott vannak a napi rutin tevékenységek is: kölkök, meló, a kégli és még a férj is (jó esetben, vagy ez a rosszabbik? ezt döntse el mindenki magában)!

Az sem baj, ha az apukák is olvasni fogják egy idő után a blogot. Szívesen veszem az építő jellegű, segítő szándékú megkereséseket nálam tapasztaltabb futótársaktól is, adja Isten profiktól (ebben csak nagyon titkon reménykedem).

Igyekszem nem száraz és humortalan lenni, számomra fontos, hogy kellő iróniával, ha kell öniróniával szemléljem az életet.

A következő posztban mesélek arról, hogy lettem ZAKKANT :-D

Élvezzétek a hétvége maradékát, mára itt a mese vége FUSS el véle!!!

csókolat

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nikilometerek.blog.hu/api/trackback/id/tr46458287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.